Manuel Dueñas, Head of Division, Public Sector Operations in HU, CZ, SK, EIBszerint az európai városok digitalizációjának fejlesztése még nem teljesen megoldott, így azokra a területekre érdemes fókuszálni, ahol még befektetési hiányok vannak. A városok okossá és fenntarthatóvá történő alakításában a régió városaiban még jelentős fejlesztési potenciál van. 

Az MFB, mint katalizátor

Az MFB az okosvárosok körében katalizátor szerepet kíván betölteni azáltal, hogy átmeneti finanszírozási és programszintű megoldásokat tud biztosítani az arra kijelölt projekteknek – mondta el előadásában Simon Katalin, az MFB vezérigazgató-helyettese. A kockázati tőke az okosvárosoknál is egyre nagyobb szerepet kap, ugyanis jellemzően innovatív fejlesztéseket látunk. A 2014-20-as ciklus visszatérítendő támogatásain belül még rengeteg a – lakosság és a kkv-k számára is nyitva álló – lehetőség, de forráshiány miatt még a 2021-27-es ciklusban sem kell aggódni, legfeljebb annyi változás jöhet, hogy valamelyest növekszik majd a visszatérítendő támogatások aránya. Az Európai Bizottsággal együttműködve egy tőkealapot fogunk biztosítani az okosvárosok fejlesztőinek, de a smart city során megjelenő fejlesztéseknél nemcsak grandiózus projektekre kell gondolni, hanem akár az egyes lakások smartosodása is ide sorolható. Mivel a smart projektek mögött sokszor ingatlanok vannak, ezért ezek az ingatlanfedezet révén remekül finanszírozhatók. Fontos továbbá, hogy a smart indikátorok minden országban a fővárosok környékén a legerősebbek, a vidék sokkal inkább fejlesztésre szorul. Magyarországon egyébként az okos környezet, az élhetőség és a mobilitás terén is valamivel az EU átlaga alatt vagyunk. Az okosvárosok ugyanakkor nem létezhetnek a benne élők – magánszemélyek, vállalkozások, közintézmények – nélkül, éppen ezért lakóingatlanok korszerűsítésére például jelenleg is 115 milliárd forintnyi keret áll rendelkezésre. 

Hogy jut el a pénz a városokhoz?

Jelenleg nem maga a projektfinanszírozás jelenti a legnagyobb kihívást, hanem az, hogy kialakítsuk a prioritást abban, hogy melyik projekteket érdemes finanszírozni. A rendelkezésre álló technológiák azonban segíthetnek egy város valódi szükségleteinek meghatározásában – mondta el Manuel Dueñas, Head of Division, Public Sector Operations in HU, CZ, SK, EIB. Fontos a projektek megvalósíthatósági tanulmányok alapján történő elemzése, csak ezután jöhet az együttműködésről az egyeztetés. Az European Investment Advisory Hub éppen abban nyújt segítséget, hogy meghatározhassuk az életképes projekteket.

Magát a smart city fogalmát nehezen lehet deifiniálni, inkább csak annak hatásait tudjuk megfogalmazni, de a lényeg, hogy a város valami módon versenyelőnyre tegyen szert. Pakson az egyes smart ágazatokat megpróbáljuk hálózatosan összekapcsolni, ami konkrét példákat említve egy városi naperőműparkot és a város elektromos mobilitási projektjét jelenti, amelybe a tömegközlekedés mellett a taxikat is bevonjuk – mondta el Kiss Péter, a Protheus Holding Zrt. (Paks) vezérigazgatója. A szakértő szerint az önkormányzatok ma is támogatásokban gondolkodnak, a hitel pedig egy elítélendő eszköz, amin változtatni kellene. Érdemes lenne továbbá városok közti együttműködésekben is gondolkodni, mivel a kisebb településeken sok projekt csak így lehet életképes. Figyelni kellene arra is, hogy a finanszírozáskor ne érvényesüljön az úgynevezett “cherry picking”, vagyis az, hogy csak a leggyorsabban megtérülő projekteket finanszírozzák, de ugyancsak fontos lenne a rugalmasság akkor, amikor például a technológiai változások miatt az egyes részfeladatok költsége a megvalósítás során változik, ilyenkor segítene az, ha megmaradó költség valamilyen módon átcsoportosítható lenne oda, ahol nagyobb szükség van rá.

Finanszírozás szempontjából háromféle projektet különböztethetünk meg: vannak a teljes városokon átívelő projektek, a pilot projektek és a kisebb “építőkockák”, ami lehet például egy okos épület megvalósítása. Finanszírozás szempontjából mindegyik más, amire a tőke vagy a hiteltermékeknél figyelni kell. Források valóban bőven rendelkezésre állnak és a kockázati tőke is egyre nagyobb szerepet kap, amibe sok innovatív projekt be tud csatlakozni, így azok esetében nem feltétlenül elvárás a néhány év alatt történő megtérülés. Véleményem szerint komplex megoldásokban, hosszabb távon, a hitel-tőke-garancia együttesében érdemes gondolkodni, az pedig, ha a technológiai fejlődés következtében alacsonyabb költségből is megvalósítható egy projekt kimondottan örvendetes. Ha a projekten látszik, hogy már megáll a saját lábán, akár ki is szállunk belőle – fogalmazta meg Simon Katalin, az MFB vezérigazgató-helyettese. 
Már a smart city előtt is voltak hasonló divatos kifejezések, mint a fenntarható város, vagy a kreatív város, de ezek csak akkor hasznosak, ha meg tudjuk őket tölteni tartalommal. Szerencsére a technológiáról mára átkerült a hangsúly az élhetőségre, a technológia pedig az azt kiszolgáló szerepekben érvényesül. A smartosodás elsőként a világvárosokban indult el, de mostanra már regionális és kistelepülési szinten is egyre inkább megjelenik, ami a kistelepülések számára gyakran a túlélési kérdését is jelenti. Számukra különösen fontos, hogy a fontosabb kérdésekben és projektekben együttműködjenek egymással, megoldást kínálva ezzel a helyben felmerülő problémákra. A szomszédos országokban egyre gyakoribb, hogy az önkormányzatokon belül is vannak külön pozíciók a projektekre, Magyarországon viszont erre még nem nagyon van példa. A projektek viszont csak akkor lehetnek igazán sikeresek, ha a vállalati és az önkormányzati gondolkodás is kilép a saját perspektívájából és megpróbálja a másik fejével is végig gondolni a projektet. Nem feltétlenül kell minden projektet az önkormányzatoknak üzemeltetni, ha a pénzügyi és a társadalmi megtérülés szétválik egymástól, akkor kell a településeknek kellő határozottsággal fellépni – foglalta össze Szemerey Samu, a Lechner Tudásközpont vezető településügyi szakértője.

Nagyon sok város szeretne smart city lenni, de már maga a fogalom is teljesen mást jelent például Bécs, Budapest vagy egy kisebb város számára. Pozitívum viszont maga a tudatosság, hogy ezek a városok egyáltalán végiggondolták azt, hogy mit is szeretnének elérni – tette hozzá Ürögi Tamás, az IFUA Horváth & Partners Kft. vezető tanácsadója. Sok városnak vannak jó ötletei, de ezek még nincsenek kellő részletességgel kidolgozva, így egyelőre nem is finanszírozhatók. A kettőnek össze kellene érni ahhoz, hogy megvalósíthatóvá és sikeressé válhasson egy projekt. A jövő nagy kihívása, hogy például egy egészségügyi, szociális fejlesztést hogyan lehet finanszírozhatóvá tenni. Ma az ilyen projektek nem biztos hogy elindulnak, miközben az élhetőség szempontjából a hozzáadott értéke lehet, hogy ennek lenne igazán jelentős. A piaci alapú és a szociális projekteket éppen ezért, véleményem szerint együtt kellene kezelni.

https://www.portfolio.hu/ingatlan/varos/fenntarthato-varosok-ki-fogja-ezt-kifizetni.288100.html