Közlekedési és energetikai együttműködési megállapodást írt alá a Smart City és Smart Grid fejlesztések kidolgozásának és megvalósításának kapcsán Fekete Zsolt, Salgótarján polgármestere valamint Szabó Péter, Paks polgármestere az Erzsébet Nagy Szállóban. Az együttműködés lehetőséget biztosít a felek számára az összehangolt elektromos közlekedésfejlesztésre és a buszsofőrök speciális képzésére is.
A jövőnkre, a városokban élő lakosság életminőségére nézve rendkívül fontos lépéseket tesznek egyes magyar városaink azzal, hogy olyan együttműködéseket kötnek, amik segítik és gyorsítják a fejlesztéseket. Legutóbb Paks és Salgótarján kötött Smart City “okosváros” és Smart Grid “okos hálózat” fejlesztések kidolgozására és megvalósítására vonatkozó megállapodást. Az erről szóló dokumentumokat a két város vezetője, Szabó Péter (Paks) és Fekete Zsolt (Salgótarján) polgármesterek írták alá pénteken, Pakson.
A cél az ismeretek és tapasztalatok megosztásával a költségek csökkentése és a programok sikerességének felgyorsítása. Illetve nem titkolt célja egyik városnak sem, hogy a következő időszakban jelentősen növelje az állandó lakóinak számát. Paksnál ez egy speciális helyzet, hiszen az új paksi blokkok építése miatt odaáramló mintegy 10-15 ezer dolgozóból 6 ezren a városban maradhatnak hosszú távon, ám Salgótarjánnak komoly munka lesz a tervek szerint mintegy 10 ezer fővel növelnie a lakosságát. A hazai városok, illetve az okosvárosok küzdelme végérvényesen beindult. A kérdés csak az, hogy a következő évtizedben ki lesz vonzó és ki marad majd le a legjobb életminőséget nyújtó városok versenyében.
Fekete Zsolt kifejtette, hogy szeretnék Salgótarjánt önfenntartó várossá fejleszteni, ennek érdekében olyan “lokális energiaképző mikroközpontokat” létrehozni, amelyek nem csak áram előállításra, hanem tárolásra is alkalmasak. Tervük, hogy elektromos járművek használatára állnak át a tömegközlekedésben. Az innovatív projektet a Modern Városok Programban valósítják meg 26 milliárd forintból, amiből az előkészítésre már lehívtak egymilliárd forintot – számolt be a Telepaks. Fekete Zsolt hozzátette, a Pakssal való együttműködéstől azt várja, hogy sikerül ebben a sokrétű programban a hibákat együtt kiküszöbölni, az eredményeket együtt kamatoztatni és egy olyan modellt építeni, amelyhez Magyarország más városai is csatlakozhatnak.
Fekete Zsolt kifejtette, hogy szeretnék Salgótarjánt önfenntartó várossá fejleszteni, ennek érdekében olyan “lokális energiaképző mikroközpontokat” létrehozni, amelyek nem csak áram előállításra, hanem tárolásra is alkalmasak. Tervük, hogy elektromos járművek használatára állnak át a tömegközlekedésben. Az innovatív projektet a Modern Városok Programban valósítják meg 26 milliárd forintból, amiből az előkészítésre már lehívtak egymilliárd forintot – számolt be a Telepaks. Fekete Zsolt hozzátette, a Pakssal való együttműködéstől azt várja, hogy sikerül ebben a sokrétű programban a hibákat együtt kiküszöbölni, az eredményeket együtt kamatoztatni és egy olyan modellt építeni, amelyhez Magyarország más városai is csatlakozhatnak.
Szabó Péter emlékeztetett rá, hogy Pakson már 2014-ben elindult az az elektromobilitási program, amihez közvetlen uniós forrást nyertek el az ELENA programban. Az első lépés itt is az elektromos járművek használata a tömegközlekedésben, de ez csak egy kis szelete a fejlesztési elképzeléseknek. Kiemelte, hogy Smart Grid kiépítésén, azaz egy olyan okoshálózat megteremtésén is dolgoznak, ami az információs és kommunikációs technológiákat kihasználva növeli a gazdaságosságot és fenntarthatóságot. Paks már eddig is épített a megújuló forrásokra, intézményeit napelemrendszerekkel szerelte fel, illetve a város határában rakták le nemrégiben az ország egyik legnagyobb naperőművének alapkövét.
A paksi Protheus Projekt előkészületeire 600 millió forintot nyert el a város önkormányzata. A pályázatban megfogalmazott cél, hogy ennek húszszorosa legyen a befektetett tőke abban az elektromobilitási programban, amelynek eredményeként várhatóan már jövő év elején elektromos járműveket használnak a tömegközlekedésben, de sok más területen is.
“Gazdasági szempontból az “okosítás” fogalma csak egy új köntöse / megnevezése annak, amit minden város fennállása óta folyamatosan próbál elérni, azaz más városokkal szembeni versenyelőnyeinek javítását az infrastrukturális, a technológiai és a humán erőforrások koordinált felhasználásával.”- nyilatkozta egy korábbi megkérdezésünkre Kiss Péter, a paksi Protheus Holding Zrt. vezérigazgatója.
Smart City és Smart Grid fejlesztések kidolgozása és megvalósítása terén Salgótarjánnal működik együtt a jövőben Paks. Az erről szóló megállapodást Szabó Péter és Fekete Zsolt polgármesterek írták alá pénteken, Pakson az Erzsébet Nagy Szállodában. A partnerek azt remélik, hogy ismereteik és tapasztalataik megosztásával csökkenthetik a fajlagos költségeket, gördülékenyebbé tehetik programjaikat.
Fekete Zsolt kifejtette, hogy szeretnék Salgótarjánt önfenntartó várossá fejleszteni, ennek érdekében olyan „lokális energiaképző mikroközpontokat” létrehozni, amelyek nemcsak áram előállításra, hanem tárolásra is alkalmasak. Tervük, hogy elektromos járművek használatára állnak át a tömegközlekedésben. Az innovatív projektet a Modern Városok Programban valósítják meg 26 milliárd forintból, amiből az előkészítésre már lehívtak egymilliárd forintot.
Fekete Zsolt hozzátette, a Pakssal való együttműködéstől azt várja, hogy sikerül ebben a sokrétű programban a hibákat együtt kiküszöbölni, az eredményeket együtt kamatoztatni és egy olyan modellt építeni, amelyhez Magyarország más városainak is csatlakozhatnak.
Szabó Péter emlékeztetett rá, hogy Pakson már 2014-ben elindult az az elekromobilitási program, amihez közvetlen uniós forrást nyert el az ELENA programban. Az első lépés itt is az elektromos járművek használata a tömegközlekedés, de ez csak egy kis szelete a fejlesztési elképzeléseknek, mondta Paks polgármestere.
Kiemelte, hogy Smart Grid kiépítésén, azaz egy olyan okos hálózat megteremtésén is dolgoznak, ami az információs és kommunikációs technológiákat kihasználva növeli a gazdaságosságot és fenntarthatóságot. Mint Szabó Péter rámutatott, mindez a környezettudatosságra épül. Paks már eddig is épített a megújuló forrásokra, intézményeit napelemrendszerekkel szerelte fel, a város határában rakták le nemrégiben az ország egyik legnagyobb naperőművének alapkövét.
A paksi Protheus Projekt előkészületeire 600 millió forintot nyert el a város önkormányzata. A pályázatban megfogalmazott cél, hogy ennek húszszorosa legyen a befektetett tőke abban az elektromobilitási programban, amelynek eredményeként várhatóan már jövő év elején elektromos járműveket használnak a tömegközlekedésben, de sok más területen is.
A Smart City, azaz intelligens vagy digitális város elnevetés azokat a településeket jelöli, amelyek átgondoltan és innovatív módon alkalmazzák az infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat a település erőforrásainak hatékony kiaknázása, a költségek mérséklése, a helyi gazdaság élénkítése, a vállalkozások versenyképességének növelése, illetve a lakosság életminőségének javítása érdekében.
Az okos településekre jellemző megoldások az önkormányzat működésének informatikai támogatásától a közlekedési rendszerek megszervezéséig, a digitális kompetenciák fejlesztésétől az optikai hálózatok kiépítéséig rendkívül sokszínűek. Minden esetben elmondható, hogy egy Smart-település a rendelkezésre álló új technológiai lehetőségek felhasználásával tudatosan növeli működési hatékonyságát, erősíti a fenntarthatóságot és a lakók életminőségét.
Az ELENA Protheus projekt megvalósítása kapcsán a hazai Smart City projekttel rendelkező városokkal történő kapcsolatfelvétel során nyert a paksiak mélyebb betekintést Salgótarján fejlesztési terveibe. Felismerve a két város – Salgótarján és Paks – Smart City projektjeiben lévő párhuzamokat, hasonlóságokat a két város ezen projektjeiben tevékenykedő vezető munkatársai kezdeményezték egy, a két város közötti szorosabb együttműködés létrehozását.
Az együttműködés létrejöttével a városok megteremtik a lehetőségét egy stratégiailag összehangolt és műszakilag harmonizált fejlesztési struktúra létrejöttének. A szabályozott információcsere és közös fejlesztésszervezés révén jelentősen csökkenthetik fajlagos fejlesztési költségeket. A két város lehetőséget teremt egy olyan platform létrejöttére, melyhez a jövőben más városok is csatlakozhatnak.
http://www.telepaks.net/2018/06/01/egyuttmukodesi-megallapodas-paks-es-salgotarjan-kozott/
Legutóbbi hozzászólások